Caramel idézet
Ki nyitott szemmel és vaksötétben él
Ki a múltban jár és a mában lenni fél
Annyira szeretett, hogy minden érzést otthagyott
Nem tud már miből adni, talán végleg elfogyott.
További Caramel idézetek:
Úgy múlik el minden, ami fáj, Hogyha úgy tartja kedve, néha hazajár, Nem szól hozzád, csak leül egyedül, Hogy érezd, hogy élsz ott legbelül. [Részletek]
- CaramelNéha nyugtalan lelkem és félek, hogy nem mondhatom el, azt, hogy nélküled semmit sem érek. [Részletek]
- CaramelAz ember csak egyet akar, az álmaihoz felnőni, Mire felnő, az álmokat lassan elfelejti. [Részletek]
- CaramelValahogy a szív mindig messze jár... Keresed a jót, hátha rád talál. Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt. Idegen az út a lábad előtt, Te vagy, aki megleptél, nem számítottam rád,... [Részletek]
- CaramelAz idő telhetetlen, van, hogy mindent elrabol. [Részletek]
- CaramelMindig légy velem, akkor is, ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig visszavárj! [Részletek]
- CaramelCsalódtam sokszor már, és sok mindent bánok, a mélyből én inkább a magasba vágyom. Hiába mondanád, hogy nem hiszel bennem, én akkor is tudom majd, hogy mit kell tennem. [Részletek]
- CaramelTovábbi idézetek:
Azt hiszem, az emberek szeretnek vissza-visszatérni a régi gondolataikhoz. (...) Nem mindig mi határozzuk meg, hogy mire emlékezünk, és mit felejtünk el. Olykor olyasmi jut eszünkbe, amire... [Részletek]
- Jostein GaarderJól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]
- Vavyan FableHa a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]
- Nelson MandelaA düh egy olyan érzés, amit azok éreznek, akiknek számít valami. [Részletek]
- VámpírnaplókA jó szív megszépíti az arcot, fiacskám. (...) És a rossz a legcsinosabb pofikat is csúfabbá teszi a csúfnál. [Részletek]
- Emily BronteSzülőidnek s tanítódnak legjobban adsz hálát, Ha megteszed mit mondanak s fogadod tanácsát. [Részletek]
- Bezerédj AmáliaA gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]
- Csoóri Sándor