Erich Maria Remarque idézet

Ameddig az ember gúnyolódik és fél, megpróbálja kisebbnek tüntetni fel a dolgokat, mint amekkorák. [Részletek]

Ahol az érzelem mindent betölt, ott nincs hely az idő számára. Az ember eljut a másik partra, túl az időn. [Részletek]

- Emlékszem, régebben nem szeretted, ha néz valaki, miközben alszol. - Régebben csakugyan nem szerettem... de mostanában előfordul, hogy félek egyedül maradni. (...) Az ember attól fél,... [Részletek]

A veszteségeket nehezebb volt elviselni, ha az embernek nem volt hazája. [Részletek]

Az idő a halál nagyon gyenge főzete, amelyet lassan adagolnak nekünk, mint valami ártalmatlan mérget. Kezdetben felélénkít, s még azt is elhiteti velünk, hogy szinte halhatatlanok vagyunk,... [Részletek]

Nem úgy váltunk el, mint a múltkor. A lány ott állt a kapuban, az utcalámpa fénye beragyogta az arcát. Gyönyörű volt. (...) Furcsa érzés kerített hatalmába. Nem olyan, mint máskor,... [Részletek]

Aki sokat néz hátra, könnyen nekimegy valaminek, vagy a mélységbe zuhan. [Részletek]

Sem a múlt, sem a jelen, sem pedig a jövendőbeli idő nem önmagában lévő... a valóság az ember agyában van. [Részletek]

Két jégkocka voltunk, de a napsütésben elolvadtunk, és most egy és ugyanaz a víztócsa vagyunk. [Részletek]

Vannak másodpercek, egyszerre csak öt vagy hat adódik, amikor az ember hirtelen a teljesen elérhető örök harmónia jelenlétét érzi. Ez nem földi érzés; nem azt mondom, hogy mennyei,... [Részletek]

A házasság: meleg étel, hideg öl. A szerelem a fordítottja. [Részletek]

Testvérem voltál. Láttad a vesztem is. Meztelen arcom. Mint én. Elmúlni most már, vagy elveszni - nem hagyom. Semmilyen kincsért, soha, semmilyen oldalon. Se a felhőkön innen, sem túl. [Részletek]

Ó én, ó élet, kérdések nem szűnő árja. Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok! Mi jó ezek közt? Ó én, ó élet! Válasz: Az hogy itt vagy, hogy van élet és... [Részletek]

A szerelemben - éppúgy, mint bármi másban - a legjobb a jó ellensége, és a tökéletesség keresése pusztító. [Részletek]