Follinus Anna idézet

Az ember majd úgy teremt világot, hogy elrejti mind, ami megmaradt. Lentről nézi szívét fenn az ágon, és üres mellkasát a fa alatt. [Részletek]

Hideg van, kabátom összehúzom. Csak a mozdulatokra figyelek. Hallgatás nélkül nem lenne sorsom, ahogy megnyugvásaim sincsenek. [Részletek]

Most megigézve állok előtted, számon a csókja orgona-szádnak, s nincs az a mégse, [Részletek]

Végül is mindegy. Csak egyre nehezebb, hogy hazugságtól hazugságig vezet, [Részletek]

Feketék e nyárvégi éjszakák, mikor a szomorúság kiömlik az égre, s a csillagok lehunyják szemüket, nehogy belefolyjon a kín feketesége. [Részletek]

Rám találsz... lelkedbe metszi a vágyakozás szelíd homlokom. Olykor testet öltök messzi, idegen, elsikló falombokon. [Részletek]

Vetkőzni csak maszkig tud, aki arctalan. [Részletek]

A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. [Részletek]

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]

Ha a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]

A bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]

Egy értelmes ember elég jó társaság önmagának! [Részletek]

Keveset szólj, de igazat: Sok beszéd sok roszba avat. [Részletek]

A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]