Hans Christian Andersen idézet

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

A virágnak két kedvese van: a levegő meg a fény, de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik, és elszunnyad a levegő ölelésében. [Részletek]

Maga az élet a legcsodálatosabb tündérmese. [Részletek]

Felemelkedik minden szív a népdal madarával, amely örökké énekel és nem hal meg soha. [Részletek]

Nincs a rokonnál dühödtebb ellenség. [Részletek]

A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előre hajtja az embert. [Részletek]

A hétköznapi életben is vannak tragédiák. [Részletek]

Azt hiszem, az emberek szeretnek vissza-visszatérni a régi gondolataikhoz. (...) Nem mindig mi határozzuk meg, hogy mire emlékezünk, és mit felejtünk el. Olykor olyasmi jut eszünkbe, amire... [Részletek]

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]

Ha a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]

A bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]

A jó szív megszépíti az arcot, fiacskám. (...) És a rossz a legcsinosabb pofikat is csúfabbá teszi a csúfnál. [Részletek]

Szülőidnek s tanítódnak legjobban adsz hálát, Ha megteszed mit mondanak s fogadod tanácsát. [Részletek]

A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]