Henrik Ibsen idézet

A magányos ember (...) nem nevet könnyen. [Részletek]

Vannak emberek, akiket a legjobban szeretünk, és mások, akikkel a legszívesebben vagyunk együtt. [Részletek]

Költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk fölött. [Részletek]

Aki él, csak harcban éghet - csalják a titok-cselek; aki költ, bírói széket ül önnön maga felett. [Részletek]

Im, pille vagyok, parányi pont, a szirmon csöppke fehér jel; te fiúcska vagy, játékra kész, ha üldözöl is, ne érj el. [Részletek]

A gyerek éppúgy részese a házasságnak, mint a felnőttek. [Részletek]

Ne légy ma ez, holnap emez, s jövőre ismét mást szemezz. Érc légy, mely mindig egy marad, ne törmelék - dirib-darab. [Részletek]

Mindig legyenek kételyeid. Ha abbahagyod a kételkedést, akkor az azt jelenti, hogy megálltál az utadon. [Részletek]

Az ember eltemeti halottjait, sírjuk fölé keresztet ácsol, jelnek, hogy van valami, ami több, mint az élet. [Részletek]

Ha az egész órát úgy betöltöd, hogy benne érték hatvan percnyi van, minden kincsével bírod ezt a földet, s ami még több, ember vagy, fiam. [Részletek]

Bár az igazság felszabadíthat, az nem jelenti azt, hogy nem fáj. [Részletek]

A jövő az, amit fölépítünk. [Részletek]

Az őrület olyan, mint a gravitáció. Csak egy kis lökés kell hozzá. [Részletek]

Az Életrevaló Fánkok Boltjában lélekszitán léleklisztet szitál a pék, abból süti a fánkot. Hanem a cukrot hol elfelejti, hol nem, hol tesz bele, hol nem. Jönnek a vevők, kérdezik: -... [Részletek]