Jónás Tamás idézet

Sasok az évek, fecskék az örömök. Nyugtalan, szerelmes tölgyerdők fölött. Örökké sajognak, de egyik sem örök. [Részletek]

Az öröm ló és felnyerít s lehet hogy elvágtat megint de barna izzadása nem veszendőbe van mindenem és mégis mint a csönd ülök a halott örömök fölött: boldogan. [Részletek]

A felnőtt ember egyet megtanul: mindene régi, csak a sorsa új. A sorsa, amin osztoznia kell, nem ő rendezte, s nem ő hiszi el. [Részletek]

Annyit biztosan ki tudok jelenteni, hogy jó halál csak jó élet végén lehetséges. A jó élet pedig olyan bonyolult feladat, amire ész kielégítő választ eddig még nem tudott... [Részletek]

Fájdalmas, hogy nem vagy, de jobban fáj, hogy néha vagy. [Részletek]

Ez a szerelem mint a rák, csendes. Ugyan folyton legyőz s minden sejtemen uralkodik de láthatatlan. [Részletek]

Valamire nagyon emlékeznem kéne. Elkezdődött-e, vagy most van éppen vége. [Részletek]

Emlékszel Moses Morales-re? A maja idegenvezetőre. Az utolsó estén az édesapjáról mesélt, aki meghalt. De ő nem hitte el. Azt mondta, ha ki akarnák őt hantolni, nem találnák. Egy magot... [Részletek]

Minden egyes lélegzetvétel, minden álom, a születés, a halál úgy múlik el, hogy fel sem fogjuk. Összes fogyatékosságunk közül ez a legfájdalmasabb. Életünket olyan kozmikus folyamatok... [Részletek]

Én nem hiszek a jelenben... Ebben a rohanásban értelmét vesztette a jelen fogalma. (...) Itt csakis jövő van, amitől rettegünk. Mire lecsap ránk, már a következő pillanat gondolatától... [Részletek]

Szimplán és egyenesen azért születtem, hogy rocksztár legyek, s csak arra törekszem, hogy a legjobb formámat nyújthassam, a legjobb lehessek. [Részletek]

Miközben párhuzamosan éljük életünket, embertársaink világába csak gyér betekintést nyerhetünk. [Részletek]

Az ember élete egyszeri, ezért sohasem fogjuk tudni megállapítani, melyik döntésünk volt jó és melyik rossz. Az adott helyzetben csak egyszer dönthetünk, s nem adatott meg nekünk egy... [Részletek]

Nagy igazság, hogy akikkel találkozunk, megváltoztathatnak bennünket, néha olyan mélységesen, hogy utána még a nevünkben sem vagyunk ugyanazok. [Részletek]