Kovács Kati idézet

Nagy árat kér a szerelem, A régi boldogságom könnyel fizetem. Most már csak megnyugvásom útját keresem, Esküszöm rá, nem kell már többé szerelem! [Részletek]

Táncolj, hogy ne lásd a végét, Merre fordult e szédült világ. Ne félj, hogy elnyel az örvény, Higgyük azt, körhinta száll. [Részletek]

Elszorul a torkom, ha szembejössz velem, Elárul az arcod, bár nem beszélsz te sem, A boldogságunk mellett csendben elmegyünk. [Részletek]

Én sohasem búcsúzom, Én szótlanul távozom. Úgy fáj, amikor egy szerelem véget ér, De hogy miért, sohasem kutatom. [Részletek]

Úgy fáj a szívem, Ahogy soha régen. Más után kell néznem, Hát ez az, ami fáj. [Részletek]

Nézd a régi képen e lánykát, Nézd sírásra álló, csöpp száját. (...) Nézd, ő voltam én egyszer régen, És ha kérded, miért sírtam éppen, Mert már akkor tudtam én, hogy te... [Részletek]

Emlékízű álmaimból Mégis könnyen ébredek, És már nem is kérdezem, Hogy miért nem maradtál velem? Már csak arra kérlek: Ne is gondolj rám. [Részletek]

A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. [Részletek]

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]

Ha a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]

A bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]

Egy értelmes ember elég jó társaság önmagának! [Részletek]

Keveset szólj, de igazat: Sok beszéd sok roszba avat. [Részletek]

A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]