Máté Péter idézet
Néhány nyíló szóvirág,
Lassan eszmélő világ,
Furcsa, kábult közelség,
El nem múló gyöngeség.
Néhány félénk vallomás,
Boldog, hű szemvillanás,
Féltve őrzött érzelem:
Ennyi az első szerelem.
További Máté Péter idézetek:
Ő szívembe lopta halk szavát, Ha látom kedves mosolyát, Úgy érzem, táncol a világ, S minden oly szép. [Részletek]
- Máté PéterMindig visszavágyom, mert megkísért a múlt Visszahív a jó szülői ház. Már hiába vágyom, a múltam megszökött, Üres már a jó szülői ház. [Részletek]
- Máté PéterMinden ember a földön a mában él, Ám a szívében még ott lapul a múlt, De megtalálja a holnap kapuját, Ahová a mán keresztül vezet minden út. [Részletek]
- Máté PéterEgyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már. [Részletek]
- Máté PéterOlvad az idő, mint a halvány jégvirág, és a tűnő boldogság majd véget ér. Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn, álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél. [Részletek]
- Máté PéterMúló örömök sivár létünk színpadán, mikor egy szó hallatán dobban a szív. Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén, túl az álmaink ködén a semmi hív. De addig van remény, minden... [Részletek]
- Máté PéterIsmerd meg a vágyakat, Álmodd meg az álmokat, És közben idd a valóság borát! [Részletek]
- Máté PéterTovábbi idézetek:
A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. [Részletek]
- Jostein GaarderJól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]
- Vavyan FableHa a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]
- Nelson MandelaA bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]
- VámpírnaplókEgy értelmes ember elég jó társaság önmagának! [Részletek]
- Emily BronteKeveset szólj, de igazat: Sok beszéd sok roszba avat. [Részletek]
- Bezerédj AmáliaA gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]
- Csoóri Sándor