Nicolás Gómez Dávila idézet

Csak saját kezünk fonhat koszorúkat, és nincs más dicsőség, mint saját lelkünk tapsa. [Részletek]

A legrosszabb helyzet: egyszerre érezni, hogy igényünknek megfelelni lehetetlen, és hogy mégsem vagyunk képesek lemondani róla. [Részletek]

Fiatalon attól fél az ember, hogy ostobának nézik, éretten attól, nehogy az legyen. [Részletek]

A modern ember nem szeret, hanem menekvést keres a szerelemben: nem remél, hanem menekvést keres a reményben: nem hisz, hanem dogmákba menekül. [Részletek]

A művészet csúcsa a szavak segítségével visszaadni a gondolatnak az egyszerűséget, amelytől a szavak megfosztják. [Részletek]

Aki nem képes magát kifejezni, nemcsak a világ, hanem önmaga elől is rejtve marad. [Részletek]

Minden ifjú ember irigységet kelt bennem, mindaddig, míg felfedezem az ifjúsága mögött megbúvó szánalmas lényt, akivé majd lesz. [Részletek]

Mindig legyenek kételyeid. Ha abbahagyod a kételkedést, akkor az azt jelenti, hogy megálltál az utadon. [Részletek]

Az ember eltemeti halottjait, sírjuk fölé keresztet ácsol, jelnek, hogy van valami, ami több, mint az élet. [Részletek]

Semmi sincs megoldva soha, amíg mindenre meg nem találjuk a választ. [Részletek]

Megpróbáltam elmenekülni az arcomat égető könnyek elől, mert talán nem akartam beismerni a gyengeségemet. Talán a magányomban és a fájdalmamban akartam gázolni. Vagy a sírás is olyan,... [Részletek]

Mindenki szívét megindíthatja valami. A sírás oka nem feltétlenül bánat, a sajátos nehézségekből fakadó kiborulás vagy zaklatottság. [Részletek]

Senki nem pánikol, ha minden terv szerint megy, még ha a terv rettenetes is. [Részletek]

A Térképek Boltjába bemegy a vevő, elmondja az élete történetét, a boltos meghallgatja, elővesz egy térképet, kitűz rá egy kicsi zászlót, és azt mondja: - Tessék. Ide sodorta magát... [Részletek]