Oláh András idézet

Rontás... megsarcolt álom... - benned semmivé lettem - egy vágy adósaként te itt maradsz mégis közted és köztem. [Részletek]

Kegyelmet kért egy megtépázott szerelem - hát futni hagytam. [Részletek]

Elloptad tőlem az arcodat csak gipsz vagy és márvány csak menny és kőpokol mégis téged kereslek szakadatlanul. [Részletek]

Lehunyt pilláid mögé rajzoltam kusza álmokat s hogy megnyugtassalak szívem dobbanásával magammá visszhangoztalak. [Részletek]

Hittem hogy veled tenyerembe zárom a világot de a mámor lassan cinikus szavakká savanyodott s tekintetedben fölvillant a kivégzőosztag gyilkos sortüze. [Részletek]

Mint széllel az esőcsepp úgy harcolsz velem múltunk söpröd össze amíg megérkezem [Részletek]

Egyszer már hozzáadtalak a veszteségeimhez mégis emlékeim közt bolyongsz szüntelen vétkezésben. [Részletek]

A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. [Részletek]

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]

Ha a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]

A bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]

Egy értelmes ember elég jó társaság önmagának! [Részletek]

Keveset szólj, de igazat: Sok beszéd sok roszba avat. [Részletek]

A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]