Orhan Pamuk idézet

A remény nem más, mint a képzelőerő állhatatossága. [Részletek]

Rájöttem, hogy amiben nem hiszek, arra soha nem leszek képes koncentrálni. [Részletek]

Döntöttem... nem tagadom meg az igazi énemet. Elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok. (...) Már nem ijedek meg, ha valaki másnak látom magam álmaimban. [Részletek]

Csak másokat utánozva tehetünk szert saját személyiségre. [Részletek]

Talán nem a legelső percben történik, de miután meglátta a férfit, a nő tíz percen belül pontosan tudja, hogy kicsoda, vagy legalábbis mit jelenthet számára, szíve mélyén az is... [Részletek]

Az iskolának nevezett hely nem ad választ a nagy kérdésekre, egyedül abban segít, hogy elfogadjuk őket az élet valóságaként. [Részletek]

Vajon a szerelemtől hülyül el az ember, vagy csak a hülyék lesznek szerelmesek? [Részletek]

A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. [Részletek]

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]

Ha a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]

A bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]

A jó szív megszépíti az arcot, fiacskám. (...) És a rossz a legcsinosabb pofikat is csúfabbá teszi a csúfnál. [Részletek]

Szülőidnek s tanítódnak legjobban adsz hálát, Ha megteszed mit mondanak s fogadod tanácsát. [Részletek]

A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]