Simonyi Imre idézet

Nem vettétek még észre hogy minden örömötök két bánat közé ékelődik? Ezért tűnik nékem mindig úgy minden mosolyotok kezdete mintha éppen akkor hagytátok volna abba a sírást... [Részletek]

Szakadt reád annyi gyalázat hogy abból fedelet ácsolhat föléd az alázat s a szeretet. [Részletek]

Hazugságra pedig ne kényszerítsetek és ne hajszoljatok odáig hogy az igazat kelljen kimondanom. [Részletek]

De szép is lenne a világ ha hagynánk hogy szép legyen. [Részletek]

Adott, ameddig adhatott álmot, ébredést - de mire? - az élet. - de hogy ennyire elfogyhatott? [Részletek]

Ameddig élek ne gondolkodjatok helyettem - ameddig élek hagyjatok szabadon tévednem. [Részletek]

Aki kell, az kell, nem azért: amilyen, hanem annak ellenére, hogy bármilyen. [Részletek]

A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény. [Részletek]

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz. [Részletek]

Ha a kormány erőszakba fojtja a mi békés harcunkat, el kell gondolkodnunk, hogy más módon vívjuk ki a szabadságunkat. [Részletek]

A bizalmat ki kell érdemelni, ez nem megy varázsütésre! [Részletek]

A jó szív megszépíti az arcot, fiacskám. (...) És a rossz a legcsinosabb pofikat is csúfabbá teszi a csúfnál. [Részletek]

Keveset szólj, de igazat: Sok beszéd sok roszba avat. [Részletek]

A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő. [Részletek]