Szabó Lőrinc idézet

Azt szeretem benned, amit nem akarsz nekem adni, magányodat szeretem és lelked kételyeit. [Részletek]

Hagyj el, kis lepkém, drága szerelem, igy fény maradsz vakult egemen: [Részletek]

Bárhova fordulok, ég és föld üres: ők nincsenek ott, s ezt meg kell szokni. Lelkek, szellemek? Apály sodorja őket. Nincsenek. [Részletek]

Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok, ha tudtam volna, hogy az élet milyen mocsok, [Részletek]

Ha elszaladt, hadd szaladjon, csak szeretőm megmaradjon, szeretőm: a titok, ő sem tudja, ki vagyok. [Részletek]

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal a réten át; azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül... [Részletek]

Mindenütt ott vagy, ahol valaha tudtalak, láttalak, szerettelek: út, orom, erdő veled integet, falu és város, nappal és éjszaka folyton idéz, őszi hegy s tél hava, vizpart s... [Részletek]

Ha a sors fonalai összekuszálódnak, már nem lehet kibogozni őket. [Részletek]

Nézek az égen át begyulladt szemekkel. Reszket a félhomály, hát szeress vagy eressz el. [Részletek]

Gyanítom, sejtem már, mi az igazság, ám élni, élni mindez nem segít - de megtanít, hogy megadón fogadjam a jó halál közelgő lépteit. [Részletek]

A képzelet táplálta meggyőződés sokszor gyötrőbb, mint a bizonyított tény, mert attól meg nem szabadul, abból ki nem gyógyul az ember. [Részletek]

Sok ember csak arra vár, hogy Martin Luther King vagy Mahatma Gandhi visszajöjjön. De ők már eltávoztak. Csak mi vagyunk. Rajtunk múlik. Rajtad múlik. [Részletek]

Hamarabb szeretjük meg, aki gyűlöl bennünket, mint azt, aki jobban szeret, mint mi szeretnénk. [Részletek]

Légy erős, öntörvényű és szabad. Ne függj senkitől - tőled függjenek, mert te vagy az erősebb. Ha pedig nem: légy az! [Részletek]