Várnai Zseni idézet

Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. [Részletek]

Homlokod mögül el, messze űzöd emlékeid mardosó méhraját, ne szúrjanak, s ne csordítsák a könnyek keserű, sós, mardosó harmatát. [Részletek]

Én nem tudok semmi merészet, az én hadakozásom csak ennyi, akárha egy Óceán medrét üresre akarnám kimerni. [Részletek]

Az anya küzd a világ közepén, Szeme aggódón csügg gyermekén. [Részletek]

Miért keresnék távoli csodákat? hiszen, hogy élek, maga is csoda! [Részletek]

Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna, hogy itt voltál s azt is, hogy nem vagy itt, holdad vagyok, mely vonzásod körében járja végtelen útjait. (...) Megyek feléd, de soha el nem érlek,... [Részletek]

Csak ami könnyű, játszi vagy hazug, Gyors röpkeszárnyú szóra az talál, A nagy érzés néma, mint a halál, És súlyos, mint a rög, mely ránkborul. [Részletek]

Ha a sors fonalai összekuszálódnak, már nem lehet kibogozni őket. [Részletek]

Nézek az égen át begyulladt szemekkel. Reszket a félhomály, hát szeress vagy eressz el. [Részletek]

Gyanítom, sejtem már, mi az igazság, ám élni, élni mindez nem segít - de megtanít, hogy megadón fogadjam a jó halál közelgő lépteit. [Részletek]

Vannak esték, mikor a józanok is álmodoznak, mintha szárnyuk nőne. [Részletek]

Sok ember csak arra vár, hogy Martin Luther King vagy Mahatma Gandhi visszajöjjön. De ők már eltávoztak. Csak mi vagyunk. Rajtunk múlik. Rajtad múlik. [Részletek]

Hamarabb szeretjük meg, aki gyűlöl bennünket, mint azt, aki jobban szeret, mint mi szeretnénk. [Részletek]

Légy erős, öntörvényű és szabad. Ne függj senkitől - tőled függjenek, mert te vagy az erősebb. Ha pedig nem: légy az! [Részletek]