William Shakespeare idézet

Mi sajátunk, méltón nem becsüljük Míg élvezzük, de hogyha elveszítjük Tódítjuk értékét és megtalálunk Oly érdemet, mi benne föl se tűnt, Míg a miénk volt. [Részletek]

Mert mint mondják, még a hitvány ember is megnemesedik, ha szerelmes, valami nemesség szállja meg, ami nem véle született. [Részletek]

Fent lenni éjfél után és akkor lefeküdni - az korán van: így hát éjfél után lefeküdni annyi, mint korán lefeküdni. [Részletek]

Ész és szerelem mai napság ritkán tartanak együtt. [Részletek]

Add mindenkinek a füledet, de csak keveseknek a hangodat! [Részletek]

Szólj újra, fényes angyal, mert az éjben Fejem fölött nekem oly glóriás vagy, Akár a mennyek szárnyas hírnöke, A visszatorpanó, döbbent halandók Fehéren-égre-ámuló szemének, Míg... [Részletek]

Kizökkent az idő; - ó kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. [Részletek]

Sem a múlt, sem a jelen, sem pedig a jövendőbeli idő nem önmagában lévő... a valóság az ember agyában van. [Részletek]

A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán - amikor véget ér az ifjúságunk - újra megfiatalít. [Részletek]

Szenvedj te is, úgy könnyebb lesz nekem! [Részletek]

Véget ért egy kapcsolat, pontosabban, egy mély szerelem barátsággá szelídült. [Részletek]

Testvérem voltál. Láttad a vesztem is. Meztelen arcom. Mint én. Elmúlni most már, vagy elveszni - nem hagyom. Semmilyen kincsért, soha, semmilyen oldalon. Se a felhőkön innen, sem túl. [Részletek]

Nem mondok semmit nagyobbnak vagy kisebbnek, Ami betölti korát és helyét, akármivel felér. [Részletek]

A szerelemben - éppúgy, mint bármi másban - a legjobb a jó ellensége, és a tökéletesség keresése pusztító. [Részletek]