30Y idézetek

A lányának apja, az öccsének bátyja, nincsen szeretője, és nem volt barátja. Az éveket bedobta egy szív nevű gödörbe, eső esett rá, és iszap lett belőle. [Részletek]

A szemed takard el, és úgy számolj el egész` százig, én meg a korlát mögött bújok el, úgy, hogy csak a szívem látszik, és onnan fogod tudni azt, hogy én vagyok az egyetlen ember,... [Részletek]

A szerelem olyan, akár, akár a tenger, Hogy csordultig van telve szerelemmel, Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren, Hogy amíg álmodsz, az ő szemében Ringunk mi ketten. [Részletek]

Átlátszik a szívünk, mer` atlétánk nincsen, a szél a szoknyákat fölfújja a gerincen. Viszonylag nagy bajom van a szerelemmel: hogy rövidebb a fonál, mint amíg tart az ember. [Részletek]

Az élet nagybetűje még hátba vág elégszer ahhoz hogy ne fájjon úgy sincsen elég szer a részed vagyok én is de a tiéd a történet nem téged faragnak hanem te meséled. [Részletek]

Az én tengeremen csak egy hajó van, és ott úszik, a víz bárhogy is dobálja, és ha nagy ritkán csendesség van, azt mondja, hogy az az ő boldogsága. [Részletek]

Az oroszlán gyengesége a nyulak bátorsága. [Részletek]

Ha nem is együtt mindig, de mi mindig ugyanarról gondoltuk ugyanazt, s már el is hittük volna, hogy a másik se menne, ha az egyik kikapcsolna. [Részletek]

Látni a szíveddel, a szemeddel lesni, ha becsukod, vágyak, és ha kinyitod, semmi. Majd a hintaszéked elringat, s az álom nem jön a szemedre, csak ott ül a párkányon. [Részletek]

Napfény akartam lenni, Friss zápora a földnek. Szél a hajadban, patak, Ami kavicsot görget. [Részletek]

Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk, lesz verandánk és azon két ágy, és azon fekszünk, és fákat nézünk, és arra gondolunk, hogy mi is egyszer fák leszünk majd, és hogy te... [Részletek]

Több bennem a kötelesség, több benned a hála, ha a szív gondolkodik, nem nagyon jut idő másra. Több benned a csalódás, több bennem a méreg, ha a szív szalutál, már nincs benne... [Részletek]

Tüzet raktam a szívemben. Keresztbe raktam a fákat. Gyufát gyújtottam, és néztem, ahogy elég benne a bánat. Vagy öröm volt... [Részletek]