Ady Endre idézet

Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg, Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes, Adj kínt nekem, a megéhezettnek: Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess. [Részletek]

Ha vad viharban átkozódva állunk: Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. [Részletek]

És sebeimet tapogattam, Fájtak, égtek förtelmesen, De mikor kaptam, hogyha kaptam? Hol jártam én, Hát éltem már én? Ki sírhat most tán énmiattam, Ki vagyok és merre megyek? [Részletek]

Ez a kongatás (még nincsen vége) Véres és üszkös gyönyörüsége Dacomnak, mely még néha lobban S fülemnek, mely tűzharangot hall: Bim-bum, bim-bum, Rángassuk hát: ki tudja jobban? [Részletek]

Jaj azoknak, akik szeretnek, Mert nem hiszek már régen A szivemnek. [Részletek]

Bántottam, kik védtek, szerettek S öleltem a judásokat: Igazuk van, akik megvetnek. [Részletek]

Ifjú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű. [Részletek]

Felnőttnek tilos réten a csillagfogdosás,Felnőttnek nem jöhet a Mikulás. [Részletek]

Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. [Részletek]

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. [Részletek]

Van valami, amiben a sok a kevés. Amiben a legtöbb volna - az egyetlenegy. [Részletek]

Van mi arany, bár nem fénylik, Van, ki vándor, s hazaér, Régi erő nem enyészik, Fagyot kibír mély gyökér. Lángját a tűz visszakapja, Árnyékból a fény kiszáll, Összeforr a törött... [Részletek]

Minden veszély, amely megvalósul, lehetőséget ad arra, hogy fejlődjünk és változzunk. [Részletek]

Túl rövid az élet ahhoz, hogy megtanítsa velünk a mélyebb megértést, viszont elég hosszú ahhoz, hogy kitalálhassuk a megfelelő kifogásokat. [Részletek]