Albert Camus idézet

A magányban, s ha fáradtak vagyunk, hiába, könnyen prófétának tartja magát az ember. [Részletek]

Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni. [Részletek]

A magaslatok felé törő küzdelem egymaga elég ahhoz, hogy megtöltse az emberi szívet. [Részletek]

Bizonyos koron túl minden ember felelős az arcáért. [Részletek]

Azt hisszük, megbüntetünk egy nőt a halálunkkal, pedig csak a szabadságát adjuk vissza. [Részletek]

Akinek nincs határozott jelleme, módszerrel kell pótolnia. [Részletek]

Ha már egyszer meghalunk, világos, hogy nem fontos, mikor és miképpen kell meghalnunk. [Részletek]

Úgy alakítsuk tehát lelkünket, mintha már a befejezéshez értünk volna. Semmit se halasszunk el. Naponta egyenlítsük ki a számlánkat az élettel szemben. Az életnek az a legnagyobb... [Részletek]

Soha életében nem volt magányos. Ez nagyon furcsa. Ki gondolta volna, hogy férjhez kell mennie, örökre össze kell kötnie az életét egy másik emberrel ahhoz, hogy egyedül érezze magát? [Részletek]

A titok önmagában semmi, de a trükk, amihez felhasználod, az minden. [Részletek]

A mai napon kezdődik el az életem, mert ma a világ egyik polgára lettem. Ma lettem felnőtt, mától másnak is számadással tartozom, nem csak magamnak és a szüleimnek. Már nem csak a... [Részletek]

Milyen furcsa, hogy legtöbbször nem a személy, hanem a helyzet miatt leszünk szerelmesek... és gyűlölni is ugyanígy gyűlölünk. [Részletek]

A szeretteitől való közelgő elszakadás, és nem az élet vége volt az, ami a hitét életben tartotta. A remény, hogy még egy kis időt tölthet azzal, akit szeret, arra késztette, hogy a... [Részletek]

A szeretet a másik ember javát keresi, míg a megfékezhetetlen harag a másik romlására tör. [Részletek]