Albert Einstein idézet

Kíváncsi vagyok, hogy isten nevet-e azon, hogy tréfásan félrevezet. [Részletek]

A világegyetem káosz, mégis racionális törvények uralják. [Részletek]

A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más? [Részletek]

Aki nem tud csodálkozni és borzongani az élet titokzatos szentélyében, az olyan, mint a halott, akinek a szemei becsukódtak. [Részletek]

A magány fájdalmas, amikor az ember fiatal, de elbűvölő, amikor érettebb. [Részletek]

Hát nem olyan a filozófia, mintha csak mézzel írták volna? Csodálatosan fest, ha az ember csak rápillant, de ha még egyszer szemügyre veszi, akkor máris elillant az egész. És nem marad... [Részletek]

Az élet nem olyan, hogy panaszkodnunk kellene, amikor számunkra vagy egy szerettünk számára eljön a vég. Inkább elégedetten tekintsünk vissza a végén, ha bátran és tisztességesen... [Részletek]

Az a boldogság, amely egy adott okból fakad, a nyomorúság egyik formája csupán, hiszen az adott okot bármely pillanatban elvehetik tőlünk. [Részletek]

Én alapvetően sosem kerestem egyebet, mint a szerelmet. Talán mert sosem éreztem, hogy igazán szeretnek. Mindennek, amit addig csináltam, egyetlen célja volt: hogy szeressenek. [Részletek]

Emelt fővel állok az egyenetlenül is gyönyörű szerelem elébe. Vakon élvezni fogom, míg csak tart. Belepusztulni akkor is ráérek, ha megint szünetelni kezd, vagy netán véget ér. [Részletek]

Őrizz és védj, fehérlő fájdalom, s te hószín öntudat, maradj velem: tiszta szavam sose kormozza be a barna füsttel égő félelem! [Részletek]

Aki örömét leli a magányosságban, az vagy vadon élő állat, vagy isten. [Részletek]

A természet ingyen nem adja kincsét. [Részletek]

Tudod, mikor valami rossz történik velem, szeretem azt gondolni, hogy az én hibám. Mert tudod, ha valaki más hibája lenne, akkor én semmit nem tehetnék ellene. [Részletek]