Kategóriák

Álomháború idézet

A harc a túlélésért itt indul. Most. Ha nem akarsz küzdeni - nem is fogsz. Azt hiszed, hogy nincs erőd - de van. Miért félsz? Nem kell. Megvan minden fegyvered a harchoz. Hát küzdj.

- Álomháború

További Álomháború idézetek:

Ha nem állsz ki valamiért, akkor kudarcot vallsz mindenben. [Részletek]

- Álomháború

Mindenkinek van egy angyala, egy oltalmazó, aki vigyáz rá. Sosem tudhatjuk, épp milyen alakot ölt, egyszer egy vénemberét, máskor egy kislányét, de ne hagyd, hogy becsapjon a látszat,... [Részletek]

- Álomháború

Akinek küzdeni kell érte, annak az élet drágább, mint a többieknek. [Részletek]

- Álomháború

Nagy áldozatot kell hoznod, és nagy győzelmet aratsz. [Részletek]

- Álomháború

Ki választja meg a lépéseinket tánc közben? Ki vezet minket őrült ostorokkal, és koronáz meg győzelemmel, ha túléljük a lehetetlent? Ki Ő, aki mindezt megcsinálja? Ki tiszteli... [Részletek]

- Álomháború

További idézetek:

Akinek rejtegetnivalója van, nem engedheti meg magának, hogy beszéljen. A fiúk a katonai hírszerzésnél jól tudták ezt a háborúban. Ha elfognak: mondd meg a nevedet, a rangodat, a... [Részletek]

- Agatha Christie

Mindnyájatokat szeret valaki, de ti elszúrjátok, és miért? Hogy kié a hatalom? Ez nem szerelem. Az az, amikor bízunk annyira a másikban, hogy elmondjuk, mi zavar igazán. [Részletek]

- Így jártam anyátokkal

Férfivé bennünket az asszonyoknál nem az első győzelem avat, hanem az első vereség! [Részletek]

- Molnár Ferenc

Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak. [Részletek]

- Albert Einstein

Kudarcaink ideiglenesek. [Részletek]

- Borisz Leonyidovics Paszternak

Szeretem a mosolyát, a haját. Szeretem a térdét. Szeretem azt a szív alakú anyajegyet a melle fölött. Szeretem azt, ahogyan néha megnyalja az ajkát, mielőtt megszólal. A nevetését. Az... [Részletek]

- 500 nap nyár

Az őszinteség és a túlbuzgóság teszik veszedelmessé a félművelt embereket. (...) Az ilyen emberek akaratukon kívül sok szerencsétlenséget okozhatnak. [Részletek]

- Liviu Rebreanu