Anton Pavlovics Csehov idézet

A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. A szerencsétlenség nem fűzi össze, hanem elválasztja... [Részletek]

A közönséges ember a jót vagy a rosszat kívülről várja, vagyis a kényelmes kocsitól vagy a meleg szobától, a gondolkozó ember pedig önmagától. [Részletek]

A könyv kotta, a beszélgetés pedig ének. [Részletek]

Minél magasabb valakinek elmebeli és erkölcsi színvonala, minél szabadabb, annál több örömet nyújt neki az élet. [Részletek]

A szerelem nem tűr semmi határozatlanságot, semmi meggondolatlanságot. [Részletek]

A földgolyó nem túlságosan jó hely a művészet számára. A föld nagy és tágas, de az író nem talál helyet magának sehol sem. Az író - örökös árva, száműzött, bűnbak, védtelen... [Részletek]

Ezen a világon minden jelentéktelen és érdektelen, kivéve az emberi szellem legmagasabbrendű megnyilvánulásait. A szellem, az értelem éles határt von állat és ember között, utal az... [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Az önmagunk iránti nagylelkűséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a... [Részletek]

Ítélkezés nélkül nyújts kezet a másiknak. Készíts neki helyet a szívedben, hogy megpihenhessen. Hogy igyon egy korty vizet. Ezen a világon, fiatalember, mindenből kivesszük a részünk.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]