Arthur Golden idézetek

A csalódások leküzdésére a legalkalmasabb eszköz a munka. [Részletek]

A jövőnél csak a múlt lehet sivárabb. [Részletek]

A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk. [Részletek]

A múlt iránti fájdalom furcsa dolog, az ember nem tehet ellene semmit. Olyan, mint a saját magától kinyíló ablak. A szobában hideg lesz és az ember elkezd remegni. Az ablak azonban minden... [Részletek]

A múlt végleg elmúlt, mint amikor a szél magával sodorja az áporodott levegőt. [Részletek]

A sors csapásai olyanok, mint a viharos szél. Nemcsak azt akadályozzák meg, hogy bizonyos helyeket fölkeressünk, hanem meg is fosztanak bennünket mindentől, amit magukkal tudnak sodorni. Így... [Részletek]

A sorscsapások elleni állandó küzdelem volt az, ami valójában életben tartott. Akinek állandóan árral szemben kell úsznia, tudja, egyetlen mozdulatát sem hibázhatja el. [Részletek]

A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, miként a fa a leveleit. Mígnem egy szép napon elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi. [Részletek]

Az élet maga nem egyéb, mint állandó vihar, amely folyamatosan elmos mindent, ami addig volt, pusztaságot hagyva maga után. [Részletek]

Az életben egyikünk sem találkozik annyi szeretettel, amennyire szüksége volna. [Részletek]

Az ember nem menekülhet el önmaga elől. [Részletek]

Az emberek többsége úgy él, ahogyan a folyók folynak - lejtőn lefelé haladnak, egészen addig, amíg valamilyen akadály meg nem változtatja a folyásirányukat. [Részletek]

Előző estén gondolkodtam el azon, mi lesz, ha az elnök életem végéig nem vesz tudomást arról, milyen szerepet játszik az életemben. Másnap reggel alaposan átnéztem a kalendáriumomat,... [Részletek]

Eltűnődtem azon, hogy a férfiakat valóban képes-e a szépség annyira elvakítani, hogy megtiszteltetésnek érzik, ha az életüket egy démonnal élhetik le, feltéve, hogy az a démon elég... [Részletek]