Babits Mihály idézetek

Karácsony csenget a szörnyű télbenAlig hallom csengését. Sárgaarcokat látok a hóversébens koldus kezeket reszketni, ujjaikonkékül gyűrűk nyoma, s torkomatfojtja az ünnepek kalácsa. [Részletek]

Ki nem akar szenvedni, kétszer szenved. [Részletek]

Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. [Részletek]

Magányosnak születtem, baráttalan vagyok, igy lettem, ami lettem, mindentől elhagyott. [Részletek]

Magányosság vitéze, magam ellen vitéz, barangoló borongó, ki bamba bún borong, borzongó bús bolyongó, baráttalan bolond. [Részletek]

Más vagyok mint más. Magasan, tüskésen, így kell már élnem, s ha te nem volnál itt, tán nem is látnék melegebb szemet zord csillagokénál. [Részletek]

Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem, csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem: az látja csak, aki úgy... [Részletek]

Mert ami meghalt, nincsen eltemetve, mit megtagadtál, nincsen elfeledve... [Részletek]

Mért faggatnak a holtak kik élve némák voltak? miért hangos a halál? miért van, ami nincsen? miért fáj, ami mindegy? [Részletek]

Mert minden szó új korlátot teremt, a gondolat testének szabva formát s e korlátok közt kigyózik a rend lépcseje, melyen addig másszuk ormát új és új látásnak, mígnem messze lent... [Részletek]

Mert szép a világ, úgy találom s a rút csupán a szépnek árnya; mert szép a világ, mint egy álom, mint egy istennek hajnalálma. [Részletek]

Miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért... [Részletek]

Miként szélcsendben a hajó lelkem ma veszteg úgy lebeg vitorla nélkül! - Ah be jó, hogy most melletted ülhetek! [Részletek]

Minden élő szertefut, csak a halotthoz van ut... [Részletek]