Bernard Cornwell idézet

Ha a föld tömör és agyagos, két ökröt fogunk az eke elé, de sokszor így is véreznek, annyit kell ösztökélni őket, hogy felszántsák a talajt, mivel az ökröknek együtt kell húzniuk,... [Részletek]

A vágyakozás teszi tönkre az életünket, míg végül nem számít más, csak az, akit szeretni vélünk. A bűbáj hatására ölni is képesek vagyunk érte, és nekiadjuk mindenünket, hogy... [Részletek]

Valamennyien magányosak vagyunk, és azért tapogatózunk a sötétben, hogy megragadjuk valakinek a kezét. [Részletek]

Az életben nincs szabad választás, hogyan is lehetne? Attól a pillanattól, hogy világra jövünk, a három norna tudja, merre vezet életünk fonala, milyen mintává szövődik és hol ér... [Részletek]

Az igazán nagyok a magányosokból lesznek. [Részletek]

Korhadozott az egész világ, ahogyan a fényből a sötétségbe sodródtunk, egyre közelebb a fekete káoszhoz, amelybe a mi köztes világunk végül belehullik, hogy miközben az istenek harcra... [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]