Bertók László idézetek

"Végül is minden ember, mindig felelős azért, hogy mit csinálnak belőle; még akkor is, ha mást nem tehet, csak vállalja annak felelősségét, hogy nem tehet semmit" - mondja J. P. Sartre. -... [Részletek]

A boldogság, az öröm, a jó érzés tere és ideje benned van. Kicsit nő túl a bőrödön, azon az egy-két méteren belül van, amit mindenhová magaddal viszel, ahol azzal, hogy lélegzel, te... [Részletek]

A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat, csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad. [Részletek]

A család, igen, a család. Az annyiszor, a különféle újdondászok által elparentált "intézmény" . A legfontosabb, a "döntő" hely, ahol egy erkölcs, egy vallás, egy nép, egy nyelv, egy... [Részletek]

A fájdalomban részenként szól a test, de az egész ott van. [Részletek]

A gyávaság erkölcsileg többet rombol, mint egy vesztes háború. A gyáva végül teljesen elpusztul, önmagát pusztítja el. A vesztes háborúból, ha a gerinc nem törött el, új, győztes... [Részletek]

A jelen annyi csak, hogy rögtön azután, amikor elmúlt, emlékezetedbe vésed a pillanatot, miközben észrevétlenül elillan a tulajdonképpeni jelen. [Részletek]

A kimondott szónak annyi oldala van, ahányan hallják. Ha többen hallják belőle ugyanazt, az már megegyezés vagy a megegyezés lehetősége. [Részletek]

A lelket nem a stressz, saját súlya nyomja szét, amikor üres lesz. [Részletek]

Amiatt bánkódsz, ami odalett? Vagy egyik, vagy a másik. Nem valami zárt edény, feneketlen bőrzsák vagy, hanem sokkal inkább meder, amelyiken átfolyik a világ, s hol ez, hol az akad meg... [Részletek]

Amit két szóval pláne eggyel elmondhatsz, maradjon sóhaj. [Részletek]

Apránként halunk meg, aki szeretett bennünket és elmegy, az mind elvisz belőlünk egy darabot. [Részletek]

Az arcodra, ha nem vigyázol, drasztikusan ráfagy a máshol. A nem úgy, a nem most, a nem te, a "mintha már", a "csak a teste". Véletlenül nézel a tükörbe, s akit látsz, egy idegen... [Részletek]

Az úgynevezett mindennapi embernek legalább két arca van, s mindig is az volt, s két nyelve, két magatartásformája: az egyik kifelé, az elvárásoknak, a másik befelé, a családnak, a... [Részletek]