Birtalan Ferenc idézetek

Az ember érzi semmi nem a régi körülötte jövők ragyognak de sehogy sem érti miért nem érdemelt jobbat. [Részletek]

Egy gyerek, ha megnő, mindent elfelejt a magasban. A törpékben pont az a rendes, hogy nem akarnak elfelejteni. [Részletek]

Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. [Részletek]

Lehetett volna szerelem de nem tudtam jól kitalálni hol a helyem amikor lettél azon a májusba forduló estén. [Részletek]

Magad, belőlem haltad el, de vagy, míg nekem vanni kell, mert egylétünkben, anyagtalan nincsed súlyát hordozom magam. [Részletek]

Már semmi sincs a semmi sincsen kezemben régen nincs-kezed semmi lóg üres bilincsben idehazudom emlékedet. [Részletek]

Melléd simulok, elmesélem: butaság volt az elmenésem, de jó volt a távol. ott égett belém: hiányzol. [Részletek]

Nem megyek hozzád már évek óta hittem így könnyebb lesz talán de nem kudarcba fulladt minden próba te vagy az egyetlen hiány. [Részletek]

Szaladnék feléd, akár egy kisgyerek. Megfognálak, megmondanám: megkerestelek. [Részletek]

Tudom, a mesék és a valóság között húzódó határok szinte sérthetetlenek, de a remény, a hit nélkül, hogy az esti tüzek mellett a szívekből kilobogó vágyak nem válhatnak valóvá... [Részletek]

Utoljára a lélek hagyja el a süllyedő testet. [Részletek]