Borisz Leonyidovics Paszternak idézetek

Maga az élet a magát örökké megújító, örökké átalakító princípium, az élet maga formálja és változtatja át magát örökké. [Részletek]

Más lelkébe nem lehet belelátni. [Részletek]

Meg kell szolgálni a bocsánatot. [Részletek]

Míg a dolgok rendje lehetővé tette, hogy a jómódúak a szűkölködők számlájára hóbortoskodjanak és különcködjenek, milyen könnyű is volt az egyéniség jelének és eredetiségének... [Részletek]

Minden anya nagy ember anyja, nem tehetnek róla, ha aztán az élet megcsalja őket. [Részletek]

Minden elnyomó tehetségtelen. [Részletek]

Minden szülőanyán ott a magány, az elhagyatottság, a magára utaltság lenyomata. A férfinak annyira semmi dolga a pillanatoknak ebben a leglényegesebbikében, mintha a fogantatásnál se lett... [Részletek]

Mindenki azon igyekezik, hogy a tapasztalattal mérje magát, a hatalom birtokosai pedig a tulajdon csalhatatlanságuk meséje kedvéért teljes erejükből elrugaszkodnak az igazságtól. [Részletek]

Mindenki Faustnak születik, arra, hogy mindent hatalmába kerítsen, mindent megpróbáljon, mindent kifejezzen. Az elődök és kortársak tévedései tették tudóssá Faustot. A taszítás... [Részletek]

Minél jobban behódol az ember a szépségnek, annál távolabbra kerül a jóságtól. [Részletek]

Nem abban van az üdvösség, ha ragaszkodunk a formákhoz, hanem abban, ha megszabadulunk tőlük. [Részletek]

Nem lehet egészségügyi következmények nélkül napról napra másnak mutatkozni, mint ahogy érzünk, fáradozni azért, amit nem szeretünk, örülni annak, ami bajt hoz ránk. [Részletek]

Röptéről ismerszik meg a madár. [Részletek]

Tény sincs, míg az ember bele nem tesz valamit magából, az öntörvényű emberi géniusz egy darabját, valamit, amit ő talál ki. [Részletek]