Buonarroti Michelangelo idézet

Ha a remény, mit jóságod adott, s a nagy kívánkozás se csal szívemben, kettőnk között a fal dőljön le menten, mert duplán fájnak a titkolt bajok. [Részletek]

A rajzolás mindenfajta ábrázolás lelke és forrása, s minden tudomány gyökere. Aki olyan eredményeket ért el, hogy rajzolni tud, annak azt mondom, hogy a legértékesebb kincs birtokába... [Részletek]

Aludni jó; jobb lenni béna bálvány, a szenny s a romlás esztelen korát nem látni s így heverni, néma márvány - ne nyúlj hozzám. Menj csendesen tovább. [Részletek]

Fokozatosan jöttem rá, hogy a legtöbb esetben a világ ígéretei csupán illúziók; az a legjobb és legbiztosabb, ha hiszünk önmagunkban, és tisztában vagyunk saját értékeinkkel. [Részletek]

Megláttam az angyalt a márványtömbben, és addig véstem, míg ki nem szabadítottam. [Részletek]

S mert szív, felezve, alig-alig élhet, én egész szívemet átadtam néked; így maradok, mint ismersz, egyre csonkább. [Részletek]

Aki jelentéktelen emberek ellen harcol, nem nyerhet semmit. [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]