Carlos Ruiz Zafón idézetek

A tehetség olyan, mint sportolónál az erő. Sokféle adottsága lehet az embernek, mégsem lesz senkiből világbajnok pusztán azért, mert magasnak, erősnek, gyorsnak született. A munka teszi... [Részletek]

A végzetünk többnyire az utcasarkon hever. Egy darab kutyaszar, egy lotyó vagy egy lottóárus... a szerencse három leggyakoribb megtestesülési formája. Egy biztos: soha nem megy házhoz.... [Részletek]

Ahhoz, hogy bármit elérj az életben, először becsvágy kell, aztán tehetség, aztán ismeret, és végül egy jó alkalom. [Részletek]

Aki igazán meg akar szerezni egy nőt, annak meg kell tanulnia a másik fejével gondolkodni, és tudnia kell, hogy először mindig a nő lelkét kell meghódítania. [Részletek]

Amikor a világ szörnyetegnek fest le valakit, az vagy valóságos szent, vagy elhallgatják a mese másik felét. [Részletek]

Amilyen ősi, oly biztos e tapasztalat: mondd meg, mivel dicsekszel, s én megmondom, mi hiányzik leginkább belőled. [Részletek]

Amint azon kezdünk el gondolkodni, hogy szeretünk-e valakit, akár örökre le is mondhatunk róla. [Részletek]

Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért. [Részletek]

Az ajándékot mindenki a saját örömére adja, nem annak az érdemeiért, aki kapja. [Részletek]

Az életet Istentől kapjuk, de a világot az Ördög felügyeli. [Részletek]

Az ember azért hisz, amiért levegőt vesz: mert életben akar maradni. [Részletek]

Az ember csak egyszer szeret igazán az életben, még ha nem is veszi észre. [Részletek]

Az ember, mint fő-főemlős, társas lény. Viselkedésének lényegi és uralkodó etikai alapelvei a barátság, a családi összefogás, a komaság és a pletyka. Puszta biológia az egész. [Részletek]

Az ember nem veszi észre, mennyi kapzsiság gyülemlett fel a szívében, amíg meg nem hallja a zsebében a pénz édes csilingelését. [Részletek]