Carlos Ruiz Zafón idézetek

Miért van az, hogy minél kevesebb a mondanivalónk, annál cifrábban és körmönfontabban adjuk elő? (...) A világot áltatjuk ezzel, vagy saját magunkat? [Részletek]

Milyen érdekes, hogy az ember oly könnyen kiönti a szívét egy darab papírnak, miközben szemtől szemben megszólalni sem mer. [Részletek]

Minden csak mese. Amiben hiszünk, amit ismerünk, amire emlékszünk, sőt amiről álmodunk, az is. Minden csak mese, történet, amelyben események és szereplők vonulnak fel, és érzelmi... [Részletek]

Minden itt látható könyvnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz... [Részletek]

Minden titok annyit ér, amennyit azok az emberek jelentenek számunkra, akik elől rejtegetjük őket. [Részletek]

Minél üresebb az élet, annál gyorsabban múlik az idő. A jelentéktelen sorsok úgy suhannak el az élet apró szépségei mellett, mint azok a vonatok, amelyek nem állnak meg minden... [Részletek]

Néha, nehéz körülmények között, összetévesztheti az ember az együttérzést a szerelemmel. [Részletek]

Nem a pénzszerzés a legnehezebb. Az igazi nehézséget az okozza, hogy olyan tevékenységgel akarsz pénzt keresni, amelynek szívesen szenteled az életed. [Részletek]

Nem bízom azokban, akik azt hiszik, sok barátjuk van. Csak azért hiszik, mert nem ismerik az embereket. [Részletek]

Nem volt erőm újra átérezni azt a megmagyarázhatatlan rettenetet, amelyet a hiánya és a tudat idézett elő bennem, hogy végérvényesen elveszítettem. Tudtam, hogy egyszer, hónapokkal,... [Részletek]

Nem voltam több egy kisfiúnál, aki azt hiszi, hogy övé az egész világ, csak mert egy órára birtokba vehette a mindenséget, s még nem tudja, hogy egy másodperc alatt elveszítheti. [Részletek]

Nincs több jó s gonosz a világban, mint amennyit naivságból vagy irigységből mi magunk képzelünk bele. [Részletek]

Őrizd meg az álmaidat. Soha nem tudhatod, mikor lesz szükséged rájuk. [Részletek]

Párizs a világ egyetlen olyan városa, ahol az éhenhalás még mindig művészetnek számít. [Részletek]