Charlotte Brontë idézet

Énnekem nincs szükségem senkire, megélek a magam emberségéből, ha az önérzet, vagy a körülmények erre kényszerítenek. Nem kell eladnom a lelkemet, hogy boldogságot vásároljak az... [Részletek]

Igyekszem nem előre vagy hátra nézni, inkább felfele tekintek. [Részletek]

Sokkal okosabb, ha az ember türelmesen elviseli azt, ami csak neki fáj, mintha elhamarkodottan olyasmit tesz, aminek káros következményeit mások is megsínylik. [Részletek]

A jókedv - úgy tűnik - éppannyira függ attól, hogy állnak a dolgok bennünk, mint attól, hogy állnak rajtunk kívül és körülöttünk. [Részletek]

A legfőbb emberi tudás önmagunkat ismerni, s a célt, ahová lépteink visznek. [Részletek]

Az őszinteség sohasem nevetséges, mindig tiszteletreméltó. [Részletek]

Istent eltakarta előlem egy teremtménye, akiből bálványt faragtam. [Részletek]

Ha megsegíted a bajba jutott barátodat, eszébe fogsz jutni - legközelebb, amikor megint bajban van. [Részletek]

Ha az úszás olyan jót tesz az alaknak, mi a helyzet a bálnákkal? [Részletek]

Amit szavakkal bekeríthetek, az mindig innét marad a teljesség határán. [Részletek]

Ha gyanúsan nagy a rend, akkor érdemes elgondolkodni, hogy vajon harmóniáról beszélünk-e vagy megfelelni akarásról. [Részletek]

Az asszony olyan, mint az árnyék. Ha szaladsz utána, elfut előled, ha szaladsz előle, ő fut utánad. [Részletek]

Nem tűntem el, Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel. De kinyílt lassan a szem, Most is rád ragyog, Könny reszket benne, Mert látom, hogy vak vagyok. [Részletek]

Aki csak egy kicsit tud egy idegen nyelven, jobban örül neki, mint aki jól tudja. A félig-tudóké az öröm. [Részletek]