Charlotte Brontë idézet

Sokszor egy semmiség elég ahhoz, hogy az ember lezuhanjon a fellegekből. [Részletek]

Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat. [Részletek]

Adottságaink határozzák meg, mi iránt vonzódunk. A művész azért szereti a hegyeket, mert festői, a mérnök a sík vidéket, mert célszerű. Az élvhajhász a "csinos nőt", mert épp... [Részletek]

Nem akartam szeretni őt, (...) ki akartam irtani szívemből a szerelem csíráját is, de most, hogy újra láttam, ezek a csírák új erőre kaptak, kizöldültek. Szeretnem kellett, pedig rám... [Részletek]

Friss, hűvösebb szellő legyintette meg a homlokomat, és úgy éreztem, mintha valahol messze, egy vad, elhagyatott tájon mi ketten találkoztunk volna. A lelkünk bizonyára találkozott is.... [Részletek]

Gyenge akartam lenni, hogy megmeneküljek a további szenvedések szörnyű útjától, de a zsarnokká vált lelkiismeret torkon ragadta a szenvedélyt, gúnyosan megmondta neki, hogy gyönge... [Részletek]

A szelídség! Mennyivel nagyobb erő, mint a nyers erőszak! [Részletek]

Az ember szépnek vagy csúnyának, okosnak vagy butának, érdekesnek vagy érdektelennek hiszi magát. Hihetünk abban, hogy hatással vagyunk másokra, vagy épp ellenkezőleg. (...) Az ember sok... [Részletek]

Csak csukd be a szemedet, és élvezd a hullámvasutat, ami az élet. [Részletek]

A békés tenger nem nevel ügyes hajósokat. [Részletek]

Szerintem a szerelemnek semmi köze az időhöz. Beleszerethetsz valakibe az első pillanatban, de az is lehet, hogy csupán egy év múlva. Ez csak úgy megtörténik... mindig a maga idejében. [Részletek]

Ahogy az időn átrohantam Elkísértél ezer alakban Amikor majdnem magam maradtam Visszatértél ezer alakban. [Részletek]

Az ember élete az, amivé gondolatai alakítják. [Részletek]

Mindenki a saját ízléséből indul ki. (...) Honnan vesszük magunknak a bátorságot, hogy kijelentsük, ez jó vagy rossz? Hiszen ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz lehet. [Részletek]