Charlotte Brontë idézet

Nem akartam szeretni őt, (...) ki akartam irtani szívemből a szerelem csíráját is, de most, hogy újra láttam, ezek a csírák új erőre kaptak, kizöldültek. Szeretnem kellett, pedig rám... [Részletek]

Életem nagy eszméje - ő maga. Ha minden egyéb elpusztul, és ő megmarad, én is tovább élek; ha minden egyéb megmarad, és ő megsemmisül, hatalmas idegenné változik a világegyetem: nem... [Részletek]

Könnyű azt mondani, hogy érjük be a nyugalommal. Az embernek mozgalmasság kell. S ha nincs, teremt magának. [Részletek]

Ha senki más nem törődik is velem, én törődöm magammal. Minél társtalanabb, minél magányosabb vagyok, minél kevesebb a jóakaróm, a pártfogóm, annál többre kell becsülnöm... [Részletek]

Az én szerelmem nem a szépségből született. Ilyesmihez nekem semmi közöm nincs, hogy is keveredhetnék ilyesmibe. Csakhogy egy másféle szerelem, mely bátortalanul, hosszú ismeretség... [Részletek]

Istent eltakarta előlem egy teremtménye, akiből bálványt faragtam. [Részletek]

Tudok egyedül élni, ha kell. De nem az a kérdés, hogyan kell egyedül élni, hanem az, hogyan kell egyedül meghalni. [Részletek]

A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén. [Részletek]

Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog... [Részletek]

Jól döntöttél? Rosszul döntöttél? - A végén fogod megtudni. [Részletek]

Nem a rátalálás volt az életcélom, ez csak a szükséges feltétele volt. Most, hogy mellettem van, elkezdődhet végre az életem. [Részletek]

Utolsó napodra annyid marad, amennyit másoknak adtál. [Részletek]

Van, aki mindig, van, aki egyszer, Van, aki gyűlöl, van, akinek tetszel, Van, aki ellened, van, aki érted, Úgy kapod, ahogy kérted. [Részletek]

Hogyan várhatod, hogy kezedben kinyíljon a virág, ha egy vulkán izzik szívedben? [Részletek]