Charlotte Brontë idézet

A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem. Az aljasság megöli a szerelmet, elnyomorítja a legtermészetesebb érzéseket is. Becsülés nélkül nincs igaz szerelem. [Részletek]

Nem volt zajos jelenet, szó is alig hangzott el, amiért csak hálálkodtam magamban, de érzelemtől túláradó jelenet volt, s éppen mert nem csordult ki a pohár, s nem döntötték fel... [Részletek]

A szelídség! Mennyivel nagyobb erő, mint a nyers erőszak! [Részletek]

Igyekszem nem előre vagy hátra nézni, inkább felfele tekintek. [Részletek]

Az ő társaságában éreztem csak igazán, hogy élek, benne élek, és ő bennem él. [Részletek]

Tudok egyedül élni, ha kell. De nem az a kérdés, hogyan kell egyedül élni, hanem az, hogyan kell egyedül meghalni. [Részletek]

A legfőbb emberi tudás önmagunkat ismerni, s a célt, ahová lépteink visznek. [Részletek]

Jöhet bárki, bármit a kezedbe adhat, ha nem vagy elég erős, el fogod veszíteni, mert nem a tiéd. Nem dolgoztál meg érte, nem a te könnyeid vannak benne, és nem téged edzett. Az csak... [Részletek]

Az ember sok mindenről lemondhat. De arról, hogy legalább egy területen fontosnak higgye magát, arról nem. Az a halál. [Részletek]

A remény olyan védtelenül áll az értelem törvényszéke előtt, hogy állandóan bizonyítékokat, megerősítést kell keresnie. [Részletek]

Az emberi természet olyan, hogy mindig kiharcol magának önfeledt pillanatokat. [Részletek]

Ami a gyerekkoromból kimaradt, az végérvényesen, örökre elveszett. Azt senki sem fogja utánam hozni, azért senki sem kárpótolhat. [Részletek]

Utálom a szabályokat, de ha már szabályokat állítunk fel, akkor ne kivételezzünk senkivel. [Részletek]

Ha jót cselekszel, óvakodj a közismertségtől, ha rosszat cselekszel, óvakodj az öntudattól. [Részletek]