Charlotte Brontë idézet

Azt hiszem, a bánat volt mindig a legsúlyosabb betegségem. Néha azt gondolom, ha valami nagy boldogság érne, még meggyógyulhatnék. [Részletek]

Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s... [Részletek]

Férjet tökéletesíteni! Nem! Én ahhoz ragaszkodom, hogy a férjem tökéletesítsen engem, különben faképnél hagyom. [Részletek]

Már észrevettem, monsieur, hogy azok, akik csak szórakoznak együtt, soha nem szeretik, vagy nem becsülik egymást úgy, mint akik együtt dolgoznak, vagy talán szenvednek is. [Részletek]

Az erőszakoskodás bűn, a szemtelenség bűn, és mind a kettő utálatos. De a szerelem! A legtisztább angyalnak sem kell elpirulnia ettől. Amikor látom vagy hallom, hogy akár egy férfi,... [Részletek]

Adottságaink határozzák meg, mi iránt vonzódunk. A művész azért szereti a hegyeket, mert festői, a mérnök a sík vidéket, mert célszerű. Az élvhajhász a "csinos nőt", mert épp... [Részletek]

Különös, hogy a fájdalom szinte megfojt, mert egy másik ember szeme nem nézett az enyémbe. [Részletek]

A gyász húsevő. Belőlünk táplálkozik, akár ébren vagyunk, akár nem, akár küzdünk ellene, akár nem. Éppúgy, mint a rák. Aztán egy reggel felébredünk, és azt vesszük észre, hogy... [Részletek]

Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei. [Részletek]

Hatalmas különbség van aközött, hogy hallasz valamit, meg hogy figyelsz rá, legalább akkora, mint aközött, hogy látsz valamit vagy tudsz dolgokat. [Részletek]

Hamarosan felvirrad az újév első reggele, és ilyenkor az emberek, amikor felébrednek, arra gondolnak, hogy vajon mit hoz nekik a jövő, mit várnak tőle, mit szeretnének elérni, miben... [Részletek]

Amikor felkelek, tudom, hogy egy jó dolog vár rám: a lefekvés. [Részletek]

Úttalan utakon... De túl lélek-határon, túl gondolaton, túl minden álmon valami messze vár reánk, egy fénysugár e rút világon: talán egy "mindent felejtés". Talán egy "mindent... [Részletek]

Aki közéleti szereplésre vállalkozik, példát kell mutatnia. Ha én az írásaimban erkölcsöt prédikálok, az ne csak addig tartson. Akkor a magánéletben nem lehetek hazug és más. [Részletek]