Christian Friedrich Hebbel idézet

A természettudomány szolgál az emberiség fejlődésének legjobb mércéjéül; csak amennyire az ember a természetet ismeri, annyira ismeri önmagát. [Részletek]

Az élet sosem valami, csupán az alkalom valamire. [Részletek]

Sok bűnt csak azért követünk el, hogy legyen mit megbánnunk. [Részletek]

Sokkal jobb nem birtokolni, mint elveszíteni. [Részletek]

Az életben örökké valamivé leszünk. Ha valaki úgy tartja, ő lett valamivé, az azt jelenti, hogy halott. [Részletek]

Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat. [Részletek]

Képzeljük el, hogy a "világ" állandóan mozgásban lévő tárgyak bonyolult elrendeződése, egyetlen hatalmas sakkjátszma, az istenek játsszák, s mi csak megfigyelhetjük a játék... [Részletek]

A rokonszenveknek meg az ellenszenveknek szaguk van a levegőben. [Részletek]

Nincs szebb dolog a világon, mint a holdfényben fürdő végtelen tenger és a némán ragyogó csillagokkal teleszórt mélységes égbolt. [Részletek]

Olyasmi foglalkozás az írás, mint a játék, a gyermek komolyan veszi, és bár semmi lényeges nem függ attól, amit nagy gonddal végez, afelől, hogy csak játék, még csakugyan elfárad bele. [Részletek]

A zene pszichológia. Ha nem jut be a szívbe, a lélekbe, az elmébe, az emberek nem fogják érezni. [Részletek]

Várom, hogy eljössz, Itt vagyok rég, Megfogom a szárnyad, Minek fék, Veled az úton, Ragyog a fény, Én fogom a szárnyad, Emelj még! [Részletek]