Christopher Moore idézetek

A friss gyásznak finom éle van, elmetszi az idegeket, lehasít a valóságról; ha éles a penge, az igazi kegyelem. Amikor ez az él idővel eltompul, az igazi fájdalom csak akkor áll be. [Részletek]

A gügyögés egyetemes nyelv. A szavak különböznek, de a jelentés és a hangzás ugyanaz. [Részletek]

A gyerekek azért látják a varázslatot, mert keresik. [Részletek]

A kulcs (...), hogy találj valakit, akinek az őrültsége passzol a tiédhez. [Részletek]

A múlt nélkül hol a bűntudat? És jövő nélkül hol a rettegés? És bűntudat és rettegés nélkül ki vagyok én? [Részletek]

A múltad nem változtathatod meg, úgyhogy csak elpazarolod a jelent a bűntudatra. [Részletek]

A szeretetet nem tanulja az ember, a szeretet állapot, amiben létezel. [Részletek]

A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet. [Részletek]

Amikor végül kievickéltünk a völgyből, és már a sziklapárkányt sem láttuk, meghallottuk a jeti dalát. Semmi, sem otthon a koskürt hangja, sem a banditák csatakiáltása, sem a siratók... [Részletek]

Az élet egy nagy katyvasz. Bárcsak minden darab a helyére kerülne, minden szó kedves volna, minden baleset boldogan végződne! De nem így van. Az élet katyvasz. Az emberek úgy általában... [Részletek]

Az élet úgy terül el előttünk, mint egy végtelen bazár, és én alig várom, hogy megízleljem az édességeket. [Részletek]

Az ember erejének mértéke a kegyelme mélysége. [Részletek]

Az ember legyen következetes és ne csessze el. A legtöbben így buknak meg. Nem bírják annak a nyomását, hogy valójában megszerzik, amit akarnak, úgyhogy amikor azt látják, hogy közel a... [Részletek]

Az ember nem hihet abban, amiben nem hisz. [Részletek]