Csoóri Sándor idézetek
Hát nem nevetséges ilyen kettéhasított emberként élni? Kifeszítve állandóan a kötelességtudat és az örömvágy közé? Ha némi verőfény éri az arcot, már várjuk rögtön az... [Részletek]
- Csoóri SándorHinni valamiben még nem megoldás, de a megoldás kezdete. [Részletek]
- Csoóri SándorHirdettem: van utam külön a világ zavarában s örömében, de gyöngeségem most elárult, s nem élhetek, csak arcod közelében. [Részletek]
- Csoóri SándorIde várlak ebbe az idegen faluba. harangoznak s már nyílnak a törpe margaréták. Elindulnak az első méhek is földközelben, mint fáradt aranyásók. [Részletek]
- Csoóri SándorKiszolgáltatsz a boldogságnak s már nem is tiltakozhatok. Elmentél s nyomban esni kezdett a hó, hogy itt maradjon belőled valami. [Részletek]
- Csoóri SándorLátnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók. [Részletek]
- Csoóri SándorMihelyt megtanulnék élni, lemondanék az irodalomról. Meggyűlölném a fehér papírlapokat, melyek mint meszesgödör a halottat, naponta elnyelnek, testestül-lelkestül. Olvasni se olvasnék... [Részletek]
- Csoóri SándorMinden felnőttben a félrevezetett gyerek csalódik. Legtöbbször jóvátehetetlenül, mert mire megpróbálja kiheverni csalódásait, elfogy az ereje, s megtörik. [Részletek]
- Csoóri SándorMinden tehetetlenség megtalálja a saját mentségeit. [Részletek]
- Csoóri SándorNe adj időt az elmúlásnak, minden gödörbe belerángat, s nekem, kinek egyetlen lettél, fájdalom-arannyal fizetnél. [Részletek]
- Csoóri SándorNem tudunk élni? Valóban nem. Legfeljebb csak úgy, ha csaláshoz, a képmutatáshoz, a hazugsághoz folyamodunk. Tartósabb kapcsolatainkat ezeknek a rozsdája futja be. Kezdetben túl sok az... [Részletek]
- Csoóri SándorNemcsak a tett, a beszéd - a nézés is cselekvés. Aki csak azt festi a világról, amit lát belőle, s azt nem, amit tud róla, meghamisítja a dolgokat, s az érvénytelenség csöndes... [Részletek]
- Csoóri SándorNemcsak föltárni s bemutatni kell az igazságot, hanem megkeresni. Elibe menni, nyomába szegődni; meghallani hegyeken túli dobogásait vagy sóhajait a kövek alól. Jelenlevővé tenni ott is,... [Részletek]
- Csoóri SándorÖnismeret nélkül a világ homályban marad. A legnagyobb önismeretre pedig a fájdalom tanítja meg az embert, mert átháríthatatlan. [Részletek]
- Csoóri Sándor