Dalriada idézetek

Árnyékok égnek, holt-hideg fények, Ha eljő az út vége, hol talál? [Részletek]

Járom az utat, Az ismeretlen előttem, Szép vitézemet Kutatja szárnyaló énekem. Ó, az én szívem mindig ilyen marad, Őszinte, hűséges, szerelmes és szabad. Ültünk zsongó tavaszkor Nagy... [Részletek]

Kellesz nekem, igazság szava... Csillag vezet, és majd eljutok oda, ahol Virágok élnek, s világok égnek... És nincs még talán minden oda. Repíts, álom, mondd el a választ, Mely... [Részletek]

Minden, mi számított, elmúlt az életben, Tengernyi könny. Hidd el, semmi sem véletlen. Mentem, ha hívtak, harcoltam, nem kérdeztem, Maradt a vérző ima! [Részletek]

Sebeink nem szűnnek meg fájni, égni, nem enyhülnek, újulnak szenvedési. Rég alva járunk, és némán vérzünk... Hova tűnt régi dicsőségünk? Ha mégegyszer, mégegyszer felvirradna... [Részletek]

Sebeztek százszor, nem sírtam, ha véreztem, Felkeltem újra, ha új hajnalt éreztem. Por és hamu, mi tűz volt a véremben, Szóljon a vérző ima! [Részletek]

Sorsom akármerre mégyen, Rólatok el nem felejtkezem, Minden járáson-kelésen Véletek lesz majd emlékezetem! [Részletek]

Szép szemed mélyén a felkelő nap ragyog. Homlokodon vannak fénytűző csillagok, Gyúlatlan gyulladnak, El sosem hervadnak, Áldott a fény: tavaszt vár! [Részletek]

Valahol egyszer, álomban talán, El nem sírt könnyeink taván, Véget ér majd bús emlékezet, Elfeledve a hosszú éveket. Közös világunknak halk dalán, Újra együtt, énekink szaván,... [Részletek]