Dean Ray Koontz idézetek

- Nem éreztem magam bátornak. - Az igazán bátrak így vannak ezzel. [Részletek]

- Semmi sem tart örökké. - Minden örök. - Semmi sem az. - Minden valami lesz. [Részletek]

- Sokan akkor is hősök, ha nem lövöldöznek, vagy nem üldözik a rossz embereket. - Azok az emberek, akik nap mint nap dolgoznak, és úgy élik le az életüket, hogy nem bántanak másokat,... [Részletek]

A barátok és a család, a tudat, hogy ők törődnek veled, ez tudja a gondokról elterelni a figyelmünket. Ha szeretünk, és engedjük, hogy szeressenek minket, azzal tartalmat adunk az... [Részletek]

A feje tetejére állt minden. A rossz a jó helyére telepedett, mi pedig megvakultunk, és már azt sem látjuk, mi a különbség a kettő között. [Részletek]

A gyermekkor és a kamaszkor vak, perzselő haragja volt ez, irányítatlan, forrongó érzelem, amely – mint a szelep nélküli tartályban gomolygó gőz – bármelyik pillanatban kirobbanhatott. [Részletek]

A halál ellen küzdöttek, amely ügyes, hatalmas, és könyörtelen ellenfél. [Részletek]

A halál mindig a dolgok végét jelenti. [Részletek]

A halál nem félelmes titok. Ismerős neked is, nekem is. Nem tartogat rejtélyeket, hogy megzavarja a jó emberek álmát. [Részletek]

A halottak halottak maradnak, s az élők csak arra várnak, hogy csatlakozzanak hozzájuk. [Részletek]

A hazugság becstelen dolog. A fantáziálás viszont színesebbé teszi az életet. [Részletek]

A hold tolvaj – nem a saját fényét szórja, a Naptól csent sugarakat veri vissza. [Részletek]

A holtakat nem lehet feltámasztani, de legalább igazságot lehet szolgáltatni nekik. Igazságot, ami az ő számukra már semmit sem jelent, de új célként állhat a gyötrődő élő előtt. [Részletek]

A hullámok elérik a partot. Ugyanúgy, ahogy tegnap, ugyanúgy, ahogy holnap. Az órák egymás után telnek. Napkelték. Napnyugták. A hold lesoványodik, azután megdagad. A gépek kattognak,... [Részletek]