Diego Marani idézetek
A csend a zenében olyan, mint a fehérség az akvarellen. Nem szín, de szükség van rá a festéshez. [Részletek]
- Diego MaraniA fájdalom nem olyasvalami, amit meg lehet osztani. Mindenkinek meg kell fizetnie a maga részét. [Részletek]
- Diego MaraniA háború más távlatot ad a dolgoknak, eltorzítja a valóságot. Minden mulandónak, pillanatnyinak tűnik. [Részletek]
- Diego MaraniA helyes szó harmóniát kölcsönöz a gondolatnak, a zene sziklaszilárd matematikai bizonyosságával ruházza fel. [Részletek]
- Diego MaraniA hiábavaló erőlködésben, hogy feloldjuk a halál misztériumát, birtokolni akarunk, magunkba szívni az életből, amennyit bírunk. Nem vesszük észre, hogy így teszünk tönkre mindent,... [Részletek]
- Diego MaraniA megismerés utazás, és a lehetséges utak száma végtelen. [Részletek]
- Diego MaraniA sors olykor tervének eszközéül jelöl ki, saját kegyetlensége cinkosává tesz bennünket anélkül, hogy észrevennénk. [Részletek]
- Diego MaraniA szabály mindig a szót követi: ez minden nyelvtan gyenge pontja. A szabály nem teremt rendet, csupán a rendetlenség leírása. [Részletek]
- Diego MaraniÁllatok vagyunk, húsból és vérből valók, szükségünk van a testre ahhoz, hogy a lélekről is tudomást vehessünk. Minden szeretetkapcsolatból, amit elveszítünk, a testet sajnáljuk, és... [Részletek]
- Diego MaraniAmikor két ember találkozik, óhatatlanul bekövetkezik, hogy kölcsönösen színt vallanak egymásnak a múltjukról, olyasféleképpen, mint amikor a vámnál az ember bevallja, hogy van-e nála... [Részletek]
- Diego MaraniAz a remény éltet bennünket, hogy emlékeink visszatérnek. Hogy valamit előre jeleznek. [Részletek]
- Diego MaraniAz, amire másokból emlékezünk, pusztán emléke annak, amit rájuk vetítettünk. [Részletek]
- Diego MaraniAz elsajátított nyelv csupán álarc, kölcsönzött identitás. Kellő távolságtartással kellene hozzá viszonyulni, és sosem volna szabad engedni a csábításnak, hogy az ember teljesen... [Részletek]
- Diego MaraniAz ember élete fellobban, izzik, majd kialszik anélkül, hogy egy morzsányit is elégetett volna mindama fájdalomból, melyet magában hordoz. [Részletek]
- Diego Marani