Dobó Piroska idézetek

Egyedül te adtad nekem (...) azt a szerelmet, amelyben nem maradtam magamra, amelyben semmit nem lehetett félig, alig, éppenhogy; mert minden mozdulat hiányzó része ott volt tenálad, ahogy... [Részletek]

Nem is szerelmet éreztem iránta, hanem sötét, gyönyörű szenvedélyt, mert egyszerre volt a büntetés és az engesztelés, a gyűlölet és a rajongás, a megnyugvás és a zaklatottság.... [Részletek]