Edgar Allan Poe idézet

Annácska szemét lesem én; s így az éj idején veled éldelek én, jegyesem, szívem élete, szép kicsikém, melletted a sír fenekén, tengerpart bús mezején. [Részletek]

Nő az éjjel, nő az árnyék, terjed egyre csöndesen S nem virrad meg - sohasem! [Részletek]

De szerelmünk több volt, mint soké, Ki nagyobb, mint ő meg én, Okosabb, mint ő meg én S sem az angyalok a felhők felett, Sem az ördögök tenger fenekén Nem tehetik, hogy szívtől a szív,... [Részletek]

A bánat - a mult A semmibe hullt... [Részletek]

Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik? [Részletek]

Gyermekkoromtól fogva nem Olyan vagyok, mint más. Szemem Nem úgy lát, nem közös kutak Habja bennem az indulat. Nem közös forrásból ered Bánatom. Gyújtva szívemet Más fokra izzik... [Részletek]

S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll, Fel nem röppen, - soha már! [Részletek]

Gőgös napóleoni módra Nézünk kétlábú milliókra, Melyek csak eszközök nekünk, S az érzőkön nevetünk. [Részletek]

Sárga bögre, görbe bögre. [Részletek]

Bárkinek kezdünk el vájkálni a múltjában, találunk valamit. [Részletek]

Hiszek az érzékek hosszú eltompításában az ismeretlen felé, a tudatalattiban élek, gyarló értelmünk elrejti előlünk a végtelent. [Részletek]

Nem a rendszer, a társadalom az oka. A pénz. Erről van szó. Minél finomabb valami, annál több pénzért lehet hozzájutni, s a szíve mélyén mindenki ínyenc. Vagy ellenáll, vagy nem. A... [Részletek]

Nem ismerek reménykeltőbb érzést, mint az ember kétségbevonhatatlan képességét, hogy tudatos erőfeszítéssel felemelje saját életét. [Részletek]

Meg kell tanulnunk elfogadni magunkat, értékelni magunkat, függetlenül attól, mások mit mondanak rólunk. Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a földön.... [Részletek]