Eleven Hold idézetek

A Mennyben számomra nincs hely még, mer` oda nem elég ilyen kis végzettség! Bár jó barátom a főnök rég, túl alacsony vagyok, és távol az ég...! [Részletek]

A sors most szerelmet adna, ideje szót fogadni, Nézd, aki többet ígér, annál biztosan nincs is semmi. [Részletek]

A szívem jobban mutat benned, mint bárkiben. [Részletek]

Akit nem szeretünk, azt magunkkal, akit meg nagyon, azzal magunkat bántjuk. [Részletek]

Az erény olyan világot kér, miben nincsen rá szükség, hol nincs bűn, se szentség. [Részletek]

Az ünnep csak úgy szép, ha képes vagyok szeretni még, mert nincs karácsony, ha magam bezárom, és nem teszem ki eléd. [Részletek]

Bármit mondasz, magadról beszélsz. Uralkodsz és elítélsz még úgy is, ha dicsérsz. Bárki szól, csak részigazságokról szónokol. Tudod, a pokolban bírónak lenni, hát, az is csak pokol. [Részletek]

Gyerünk, vegyétek csak el a kedvem! Legalább könnyebb lesz így felszállnom, Bárhova nézek, csak azt látom, Hogy nem boldog soha senki sehol! [Részletek]

Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák, Te is állva és büszkén csináld! Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád, Nagyon köszönöm! Tőlük lettél pont ilyen szép! [Részletek]

Jól nézz a tükörbe, és szenvedj még, lelkem úgy kíván szeretni, mint a tiéd. Mindenki szorítja a félelmét, de a könnyebb út visz az őrület felé. [Részletek]

Kell a társ két nagy szemmel, ha másért nem, csak, hogy kivegye azt a golyót, s a folyód keskeny medrét az útba vájja, és veled lépjen a sárba, s ha kell, hát szóljon rád, ha... [Részletek]

Milyen furcsa az igazság, itt a felhők alatt! Ha beszélsz róla, vagy hallgatsz, mindegy, ugyanúgy bántanak. De csinálják csak, a fény mindig sötétből fogan! Nem az én időmből megy el,... [Részletek]

Mint áldozó az ostyát, én úgy kérem csókodat! A féltés udvarán ölelj magaddá, Szoríts, s majd elfogad az élő tisztaság! Ez a legnagyobb önzés, de ettől áll a világ. [Részletek]

Nálad a víz, nálam a szél. Elpusztulhat minden, ha mindez összeér, Mégis vízért sír a szél. [Részletek]