Elina Hirvonen idézet

A törődés álszent és undorító. A törődés szót tönkretették a gyerekdalok és a szociáldemokraták. Hogy mindenki törődik mindenkivel, és akkor minden nagyszerű. [Részletek]

Nem egy önző önimádó az isten, aki saját képére alkotta az embert és aztán, anélkül, hogy választási lehetőséget adott volna, elhatározta, hogy megbünteti azokat, akik nem szeretik?... [Részletek]

Hogyan lehetséges felnőni valakivel, és annyira elidegenedni tőle, hogy nem marad semmi más, csak a közös emlékek kínos tudata? [Részletek]

Az emlékezésben nincs semmi jó. Az emlékezet az élet egyik méltánytalansága, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. [Részletek]

Mások is ilyennek látják az arcomat, vagy van benne valami, ami csak nekem mutatkozik meg? Vannak-e mindenkin olyan vonások, amelyeket ők maguk másképp látnak, mint a többiek? [Részletek]

Csak az emlékezés segítségével értheti meg önmagát valamennyire az ember. [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]