Emberek idézet

Fut az idő, sosem éred utol, ne kövesd - sose bánd, Amit ad, a tiéd - amit nem, ne is kérd - sose várd! [Részletek]

Hűtlenek vagyunk, végül mind elindulunk Száz mosolyt kapunk, de csak könnyeket hagyunk Hisz gyermekek vagyunk, s már sosem változunk. [Részletek]

Mama, emlékszem jól, mert megtanítottál A szeretet nem szól, az néma csendben jár Én őrzöm a sok mesét, hidd el, továbbadom még. [Részletek]

Álmodj tovább, Láss meg minden pici csodát, Élj úgy a perceken át, Hogy egy nap a világ. [Részletek]

Nincs semmi baj, de most nagyon kellenél, Ami hiányzik, azon nem segít soha semmilyen levél. Még egy ital és a géped indul már, Mond, mit tegyek, szavak nincsenek, amitől visszafordulnál. [Részletek]

Száz út vár ránk. Indulunk és érkezünk, nincs visszaút, ha tévedünk. Száz út vár ránk. Melyik a legjobb megoldás? Hol lesz a végállomás? Ahonnan nincs több utazás. [Részletek]

Soha ne zárd be az ajtót, ha újra kopog a múlt. Bárhol is élsz, el ne felejtsd, hogy az út hol indult. [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]