Francois de La Rochefoucauld idézet

Ha nekünk magunknak egyetlen hibánk sem lenne, a másokét sem fedeznénk fel olyan nyilvánvaló gyönyörűséggel. [Részletek]

Hamarabb szeretjük meg, aki gyűlöl bennünket, mint azt, aki jobban szeret, mint mi szeretnénk. [Részletek]

A szerelmeseket azért nem untatja az együttlét, mert mindig önmagukról beszélnek. [Részletek]

Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat. [Részletek]

Az emberi tehetség minden fajtájának, akárcsak a fáknak, van saját jellege s megvannak a határai. [Részletek]

Amikor szívünk még háborog valamely szenvedély maradványaitól, könnyebben esünk bele egy újabb szerelembe, mint amikor már teljesen kihevertük. [Részletek]

Az ember sohasem olyan boldog, de nem is olyan boldogtalan, mint hinné. [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Az önmagunk iránti nagylelkűséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a... [Részletek]

Ítélkezés nélkül nyújts kezet a másiknak. Készíts neki helyet a szívedben, hogy megpihenhessen. Hogy igyon egy korty vizet. Ezen a világon, fiatalember, mindenből kivesszük a részünk.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]