Francois-René de Chateaubriand idézet

Az emberek hálátlanok, de az emberiség hálás. [Részletek]

A nagy bánatok, akárcsak a nagy örömök, megrövidíteni látszanak az időt; mindaz, ami erősen foglalkoztatja a lelket, meggátol bennünket abban, hogy számláljuk a pillanatokat. [Részletek]

Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein, ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített. [Részletek]

Ifjúkorunk örömei, amikor emlékezetünkbe idézzük őket, olyanok, mint a romok, amelyeket fáklyafényben nézünk. [Részletek]

A középszerűség nem a maga mivoltától erős, hanem azoktól a középszerűségektől, amelyeket képvisel; s ebben az értelemben félelmetesen nagy a hatalma. [Részletek]

Hulló csillag a szerelem, Fáj a lelkem, nagyon fáj. Vigy el innen napkeletre, Darumadár, engemet – Nem tudok én itt maradni, Mert a szívem megreped. [Részletek]

A ki a szelet nézi, nem vet az; és a ki sűrű fellegre néz, nem arat. [Részletek]

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! [Részletek]

Van valami, amiben a sok a kevés. Amiben a legtöbb volna - az egyetlenegy. [Részletek]

Van mi arany, bár nem fénylik, Van, ki vándor, s hazaér, Régi erő nem enyészik, Fagyot kibír mély gyökér. Lángját a tűz visszakapja, Árnyékból a fény kiszáll, Összeforr a törött... [Részletek]

Minden veszély, amely megvalósul, lehetőséget ad arra, hogy fejlődjünk és változzunk. [Részletek]

Vajon a karácsonyi kirakatban üldögélő bánatos macikáknak mosolyra állmajd attól a szájaha rájönnekhogy a szeretet jegyébenhamarabb melegségre találnakmint a hajléktalanok bárhol a... [Részletek]