Friedrich Schiller idézet

Az ember ne akadjon fenn apróságokon, ha nagy dolgok miatt vágott neki az útnak. [Részletek]

A szív számára nincs császár-parancs. [Részletek]

Aki semmitől sem fél, van olyan hatalmas, mint akitől mindenki retteg. [Részletek]

A természet csak homlokába tett Látó szemet, hátát, a védtelent, Csupán a jámbor hűség védi meg. [Részletek]

Szegény, koldusszegény leszel, mikortól nem tudsz már szeretni mást, csak önmagad. [Részletek]

Barátaim buzgalma tesz tönkre, nem ellenségeim gyűlölete. [Részletek]

A sors felemeli az embert, amikor szétmorzsolja. [Részletek]

Az a boldogság, amely egy adott okból fakad, a nyomorúság egyik formája csupán, hiszen az adott okot bármely pillanatban elvehetik tőlünk. [Részletek]

Én alapvetően sosem kerestem egyebet, mint a szerelmet. Talán mert sosem éreztem, hogy igazán szeretnek. Mindennek, amit addig csináltam, egyetlen célja volt: hogy szeressenek. [Részletek]

Emelt fővel állok az egyenetlenül is gyönyörű szerelem elébe. Vakon élvezni fogom, míg csak tart. Belepusztulni akkor is ráérek, ha megint szünetelni kezd, vagy netán véget ér. [Részletek]

Amikor ősszel, ha haloványan csillog a napfény, egyszerű szavakkal hódolok néked és szeretlek, ahogyan csak a fűz szeretheti a bágyadt folyót. [Részletek]

Aki örömét leli a magányosságban, az vagy vadon élő állat, vagy isten. [Részletek]

A természet ingyen nem adja kincsét. [Részletek]

Tudod, mikor valami rossz történik velem, szeretem azt gondolni, hogy az én hibám. Mert tudod, ha valaki más hibája lenne, akkor én semmit nem tehetnék ellene. [Részletek]