Gabriel García Márquez idézet

Ennyi maradt a múltból, amely nem bírt tökéletesen elenyészni, mert egyre csak enyészett, végtelenül önmagát emésztve, és úgy múlt el minden egyes pillanatban, hogy az elmúlása... [Részletek]

Az időt is érhetik zökkenők és balesetek, miáltal darabokra törhet, és otthagyhatja egy szobában valamelyik örök szilánkját. [Részletek]

Az életemben az a legijesztőbb, hogy élek. [Részletek]

Aki egyszer hitt, abból sohasem lesz teljesen hitetlen ember - mondta a márki, - Mindig megmarad benne a kétség. [Részletek]

A kifürkészhetetlen véletlen játékszerei vagyunk, és az egyetlen és elkeserítő jutalom, ami ezért valakinek jár, általában és legtöbbször az, hogy meg sem értik, és el is felejtik. [Részletek]

A rózsákat könnyeimmel öntözném, hogy érezzem töviseik fájdalmát, szirmaik szenvedélyes csókját. [Részletek]

Miközben a regényalakot formáltam, egyre jobban megkedveltem benne az embert, és nem volt okom megölni őt, mert rájöttem, hogy egy komoly író nem ölhet meg egy regényalakot, ha nincs rá... [Részletek]

A halál feldolgozásának fázisai. Gyűlölet mások iránt, gyűlölet magad iránt, nihil, mások megalázása, megalázkodás, tisztulás, belenyugvás, újrakezdés értékteremtés nélkül,... [Részletek]

Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál. [Részletek]

Az emberek könnyebben bocsátanak meg annak, aki téved, mint annak, akinek igaza van. [Részletek]

Tisztelni valakit - a szó igazi értelmében - csak az tud, aki önmagát is tiszteli. [Részletek]

Mindennek, ami az életünk része, minden embernek, minden kapcsolatnak, mindennek oka van. És ha nagyon figyelsz, akkor kristálytisztán tudod, hogy mi a következő lépés. Olyan, mint egy... [Részletek]

Azok a magyarok, kik e hazát Véren vették, vérrel ótalmazák, Azok a magyarok, ha riadót fúttak, A halál képétől nem messzire búttak. [Részletek]

Amit teszek, már érted és veled, mert most vagy végképp itt és velem. [Részletek]